![]() |
Az ember környezetének tisztántartása, a tisztaság, higiénia, antibakteriális tulajdonságok megőrzése jelenleg is óriási kérdéseket vet fel. Hogyan is lehetne ezt gyorsan, egyszerűen, hatékonyan, hosszantartó védelemmel megoldani? Az ember mindig igyekezett ellesni a természet tökéletes megoldásait. A lótuszvirág évezredek óta a tökéletes tisztaság jelképe. A növény felülete lepergeti az esővizet és ezzel együtt összegyűjtve minden szennyeződést. A sűrű anyagok, méz, olaj, ragasztó nem tapad meg a levél felületén. A jelenséget Heidelberg-i Egyetem német botanikusai fedezték fel az 1970-es években végzett vizsgálataik alapján. A kutatók a jelenség magyarázatához több száz növényt vizsgáltak meg. A felfedezett tulajdonság az öntisztulás jelensége, amelyet a szakemberek „lótusz-effektusnak” neveznek. A lényeg a különböző felületszerkezetekben keresendő. A felületet mikroszkopikus cellakiemelkedések alkotják, amelyeken kisebb kristályok is elhelyezkednek szabályos de nem érnek a levél felületéhez. |
Mivel csak néhány ponton érintkeznek a kiemelkedésekkel, kevéssé tapadnak meg azokon. Amikor víz (eső vagy harmatcsepp) éri a levelet, az A kiemelkedések olyan távolságra vannak egymástól, hogy a por- és piszokszemcsék megakadnak rajtuk, film helyett cseppeket alkot a felületi feszültség miatt, könnyen lepereg, s eközben magával ragadja a por- és piszokszemcséket. A „lótusz-effektus” tömör megfogalmazásban mikrostrukturált, hidrofób (víztaszító) felületek „öntisztuló” képességét jelenti.

Olyan anyaggal kell bevonni a felületet, amely ezt a kedvező tulajdonságot tartósan meg is tudja tartani. Minnél apróbb részecskékkel dolgozunk, annál tökéletesebb lesz az eredmény. Így értek el a tudósok az 1 nanométer részecskemérethez, amely tökéletesen el tud rendeződni bármely felületen és fel tudja venni a felület annak formáját.

A nanotechnológia gyűjtőnév az alkalmazott tudomány és technika széles területeit fedi le, beleértve a kémiától a biológián, orvostudományon, elektronikán keresztül a gépjárműgyártásig. A „nano” szó görög eredetű, jelentése „törpe”. 1 nanométer = 1 milliméter 1 milliomod része!!! Az emberi hajszál átmérője ötezerszer nagyobb! Ezt szemléltetve úgy lehet elképzelni egy nano részecske méretét, amely úgy aránylik egy labda méretéhez, mint a labda mérete aránylik a Földgolyó méretéhez.
A Nanotechnológia lényege, hogy nagyon kis részecskékből új tulajdonságokkal rendelkező szerkezeteket alakítunk ki amelyek molekoláris szinten egyéni tulajdonságokkal rendelkeznek és együttesen ötvözik az előnyös tulajdonságokat.
A nanotechnológiás felületbevonatokkal a lótuszlevelek felületszerkezetéhez hasonló szerkezetet tudunk kialakítani. A felvitt védőréteg szoros kapcsolatot létesít a felülettel és egyben annak részévé is válik. Az anyagok és a felületek új tulajdonságokkal gazdagodnak, amelyek a kezelést követően túlszárnyalnak bármilyen eddig ismert tulajdonságot.
|
A Nano bevonatok 3 rétegből állnak, amelyek a felületre való felvitel során intelligensen egymásra rendeződnek és így homogén de új tulajdonságokkal rendelkező nano védőréteget alkotnak. Az alapréteg részecskéi „rátapadnak” a kezelendő felületre és azzal nagyon erős kapcsolatot alakít ki, így a nano bevonat a felület részévé válik. A második komponens, egy vékony, extrakeménységű réteg, amely hosszú ideig képes megvédeni a felületet a legerősebb külső hatásoktól is (UV sugárzás,hideg, hő, kémiai hatások, stb.). Erre a két rétegre épülnek rá azok a részecskék, amelyek szinte teljes tapadásmentességet kölcsönöznek a felületnek, így jön létre a nano védőfelület. A folyamat 3 fázisban megy végbe. A nano bevonatot a felületre való juttatás után hagyni kell „gondolkodni, dolgozni”, az intelligens nano részecskék elrendeződnek feladatunknak megfelelően. A mi dolgunk „csak” a készrepolírozás, a felület felső rétegének elkészítése. (teljes átlátszóság biztosítása) |
|